Több sem kellett, számomra. Hulla fáradtan, még remegő kézzel,bár elhatározottan, meghoztam döntésem. Nem fogom kihagyni életem eddigi legnagyobb buliját!

 Reggelre, értesítettem édesanyám is a fejleményről, hogy pár napig elérhetetlen leszek, az itthoni végtelenül ostoba munkák végrehajtásának céljából.
A VEN-ről annyit, hogy hétfő hajnaltól, ugyancsak vasárnap hajnaláig zajlott, és nekem sikerült résztvennem a péntek, ill. a szombat esti hacacárén.
 Akkor kezdeném is az elején. Mondandóm, bár hiányos lesz, az ott tapasztalt lelki tanulságok nagyrészétől, ugyanis pontosan visszaidézni a történteket, mondhatni lehetetlen. Az ilyesmit átélni kell!4

 Tehát, első dolog, a megérkezéskor a helyszínen a jegy vétele lett volna. Az is volt, csak nem íly könnyedén ment, mint azt ahogy írom. Józan paraszti magyar eszünket használva, ha a belsős jegy az olcsóbb, természetesen eszünk ágában sincs többet fizetni külsős létünkre. Ugyhogy, amiért először nem engedtek be, miután elkérte a \diákom\ a pénztáros srác, hogy a matrica a hátulján, első féléves. Hát, (amivel nemszép mondtatot kezdeni) akkor kezdtem nyökögni vmit, hogy necsináld már lécci. Aztán hátra kényszerültem somfordálni, hogy megkérdezzem, Ő-t és a többieket, mi a teendő. Kaptam magamra, egy pulcsit a szép zöld kabim helyett, meg egy sapkát a fejembe, amivel körülbelül úgy néztem ki mint a nickem, a Lethal Weapon-ban –Martin Riggs. Mindezek segítségével sem siketült persze hibátlanul a terv, amit a következőkből vágtam le: amikor elkérte a \diákom\  :”egy diákot m utassál léccives, még mindig” fűzte hozzá ez alkalommal.

 Szerencsémnek tudható be, és a srác állítása szerint, annak, hogy jó napja van, hogy kaptam jegyet, ezáltal bemehettem. A képet mindkét esetben mellőzték megnézni, különben, többszáz emberrel lettek volna bennt kevesebben úgyvélem.

 Bennt, mondanom sem kell, volt minden amit akartá! Én személy szerint kaptam egy ingyensört, vkitől aki vette. Miután elfogyott, azoktól kaptam, akik szertehagyták a sajátjuk. Nem szép dolog az ilyesmi. Mármint otthagyni a megvásárolt sört. Meg redbullt sem. Igaz, ho gy nekem legalább jólesett. Kalapált is a szívem, mint egy szakadár rotálógép. Ellenben, leglább nem költöttem feleslegesen a pénzem. És a környezetre is vigyáztam. Hamár jegykéréskor is KME-st kértem. Környezetmérnökist. Később ismerkedéstájt, kénytelen voltam vmit kitalálni, mert arrafelé mindenki úgy ismerkedik, hogy : és te milyen szakon vagy. Fejből csak kettőt tudtam a kme-st, és a kt-st (k.tudományi)  lehet furcsa volt hogy jóval a kérdés feltétele után válaszoltam, megkésett másodperek árán.

 Viszont, éreztem, hogy szeretnek az emberek. Egytől-egyig. Erre nem is számítottam volna, de tényleg így volt. Mindenki arc, aki ottvolt.

 Csutkasötét toitoi-ból távozván, megláttam egy rasztát, a következőkkel állítottam oda hozzá (kivételesen xy kromoszómákkal rendelkezett) elkezdtem fogdosni a haját, amikor megfordul, és letámadom, nem te vagy a Ladánybene 27 mer amikor bejöttünk láttam őket koncertezni, és megragadt bennem a raszta hajú előadó. Hát, nem ő volt. De még jó néven is vette lehet. :)

 Nőszemélyek szintjén nem kéne felszólalkoznom, első éjszaka, egy csaj szedett össze vhogy. Szegénynek ráléptem párszor a lábára. Aztán otthagytam, hogy majd viszajövök jelszóval, mert Ő-éket kerestem, gondolván, hogy majd vissza is megyek. Nem találtam őket, de vissza sem mentem, hamár annyi van itt belőlük, akkor már minek is. Ugyis akad egy. Namost, ez tipikusan az a helyzet, hogy minnél jobban kapálózól, mélyebbre süllyedsz. Hát akármennyire is vonzó lehetttem, mérhetetlen számú szinonímáját hallottam a ne\ nem, visszautasításként használt szavaknak.

Másnap éjszaka feltételekhez kötöttem az ottlétem. Sikerült is teljesítenem azokat\őket!? . Egészen precíz módon. Szép zöldruhás lány, lehet hogy kedvesnek tűnik, meg, hogy az is. De nem. Vagy legalábbis nem ott (VEN-en). Azt pedig sajnos nem mondhatnám, magamról sem, hogy különb lennék. Vagyis vagyok, de nem voltam. Ez van, ez volt.

Ő-éknél aludtam, és Ő barátjai\lakótársait, már így hírnévből vágtam.

• Van a mindenkit megdugó kalandor, aki ginzennel kínált. –Vagi(na) (hogyafaszbane fogadtam volna el.)
• A terminátorból mostkiléppett, barna oldscool dzsekis dúshajú gitáros herceg. -Dave
• Az invitelnél dolgozó, lengyelpiacon alkudós, mindent olcsónvevő ferraro rochét mértéktelenül zabáló kocka. -Máté
• A kullancsoktól, a kert másikvégébe menekülő, a bevágó gagyájával baszogatott, magellan crater kerékpár tulajdonosa, a crosscountry világbajnoka. -Isti
• A nickjét nemtudom honnankapó 103 kg-os szelíd állat. -Skeci

 Egytől egyig, derék egyetemista „majd kell még tanulnom is” diákok. Kivétel nélkül, megszállott falmászók, Ő jóvoltából termés zetesen.
 Mondanom sem kell, hogy a kihúzható ÁGY amin aludtam, a vége alatt két söröshordóval volt alátámasztva. A reggeli kelés másoknál nem a reggeli időpontjára esett, betudható talán az átlag fél 6 órási hazaérkezésnek.
 Az egyetemista a legemberibb faj a világon. Mosogat, főz, őszinte, és nyitott mindenre. Másokat meghallgató, ua. nem elítélő. (legalábbis nem szélsőségesen.)
 A buliba ha nekedjön vki utána kétszer megpuszil. Kivéve ha a sört kiborítod a kezébő  l.

Képekkel ill. (videoval, és minden egyébbel) még illusztrálnám, a történteket.

• Albiban, konyhaszekrény teteje
  
• Szemét mellet két üveg bontatlan tesco kóla próbál beilleszkedni
• Egy random kép a tömegről
• Petzl fejlámpával a sülkolbászok feletti uralom gyakorlása
• Ismerkedni errefelé nem nehéz.
• Tibi bácsi baszott labdát dobni(felénk)
• Egésznap eltudnámőket néznihalak
• Piát nem szabadott bevinni
• és nem legutolsó sorban a tetézhetetlenn tocsogjapisiben kép
• VEN Rider
• Flinstones car
• A nehezenmegszerzett karszalag